III. rész: 6–10 éves kor – amikor a gondolkodás már elindul, de még mindig a testen keresztül szerveződik A kisiskolás kor elején a kérdés sok családban átalakul.Már nem az a fő dilemma, hogy „mivel játsszon?”, hanem inkább ez: „Mi az, ami leköti, gondolkodtatja, de nem fárasztja ki[…]

II. rész: 3–6 éves kor – amikor a játék már gondolkodtat, de még mindig a testen át tanít A 3–6 éves kor az a szakasz, amikor a szülők egyre gyakrabban teszik fel a kérdést:„Mivel játsszon, ami lefoglalja, de nem csak „időtöltés?” Ebben az életkorban a gyerekek már[…]

I. rész: 0–3 éves kor – amikor még nem „fejlesztünk”, csak jól választunk Ahogy közeledik a karácsony, sok szülőben megjelenik a kérdés:„Milyen ajándékot vegyek, ami nemcsak örömet okoz, hanem hasznos is?” A „fejlesztő játék” kifejezés ilyenkor szinte mindent elborít – de különösen a 0–3 éves korosztály esetében[…]

Iskolaéretlen a gyermekem!! – de hogyan ismerhető fel időben? Nem gond, ha egy gyermek iskolaéretlen, egészen addig, míg ez nem az iskolai évek alatt derül ki. Amikor egy gyermek iskolaérettségét vizsgálják, a folyamat többnyire jól ismert elemekből áll:rajzolás, számolási előkészítés, feladattartás, emlékezet, figyelmi próba, beszédértés, egyszerű logikai[…]

„A diagnózis doboz, a működésprofil térkép.” Mi van, ha a mentális zavarokat eddig rosszul értelmeztük?Mi van, ha nem az a gond, hogy valaki depressziós vagy ADHD-s – hanem az, hogy túl merev kategóriákba próbáljuk őket beszorítani?Az RDoC (Research Domain Criteria) egy újfajta gondolkodásmódot kínál: nem diagnózisokban, hanem[…]

A táplálkozási zavarok útvesztőjéből nehéz kiutat találni, azonban az értelmezés idegrendszeri síkja egy külön kapaszkodót jelenthet. Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke válogat, nem szívesen kóstol meg új ételeket, vagy csak akkor eszik, ha mesét néz. A legtöbben ezt egyszerű szokásnak vagy hisztinek tartják – de mi van[…]

Minden gyermek és felnőtt szorong néha. A félelem az ismeretlentől, az elszakadástól, az új helyzetektől vagy akár egy póktól természetes reakció. Ha azonban a félelmek gyakran jelentkeznek, túlzottak az adott élethelyzethez képest, és már a gyermek mindennapjait, kapcsolatait vagy iskolai beválását is megnehezítik, akkor érdemes komolyan venni[…]

Mi is az a PDA? A kóros elváráskikerülés (Pathological Demand Avoidance, PDA) egy olyan viselkedési profil, amelyben a gyermek extrém módon igyekszik elkerülni mindenféle elvárást – függetlenül attól, hogy az adott kérés vagy helyzet önmagában kellemetlen-e vagy sem. A háttérben nem dac vagy „akaratosság” áll, hanem egy[…]

Sokan úgy gondolják, hogy az önismeret csupán pszichológiai vagy személyiségbeli vonások megértését jelenti, azonban a biológiai és neurológiai tényezők legalább ilyen fontos szerepet játszanak. Az, hogy hogyan érzékeljük a világot, milyen ingereket szűr be az agyunk, alapvetően meghatározza azt, hogyan viszonyulunk önmagunkhoz, másokhoz és a környezetünkhöz. Szakmai[…]

Mikor forduljunk szakemberhez, és melyikhez? – Útmutató szülőknek a megfelelő segítség megtalálásához Gyakran előfordul, hogy amikor a gyermek fejlődésében vagy viselkedésében eltérést észlelünk, a leggyorsabb megoldást keressük, és azonnal a legnagyobb szakemberhez fordulunk, például egy neurológushoz. Azonban nem minden esetben szükséges rögtön ilyen irányba lépni, és sokszor[…]

A játszótér mindig tele van élettel: nevetés, futkározás, néha egy-egy kis baleset. Egy anyuka mosolyogva meséli más szülőknek, mennyire büszke a kisfiára: „Képzeljétek, tegnap olyan ügyesen viselkedett! Elesett, beverte a fejét a mászókán, de nem sírt, még csak nem is panaszkodott! Olyan kis bátor, sosem dramatizálja túl[…]

Tudom nem sokakat hoz lázba a „kutatás” szó, de pont emiatt érzem azt, hogy meg kell kedveltetnem másokkal. Számomra a tudományos kutatások fantasztikus új kapukat nyitnak egy-egy területen belül a probléma új keretbe helyezésére és talán új megoldások felé is elvihetnek minket. A szenzoros integráció és pszichológia[…]

Elkerülhetetlen helyzetek hozzák leggyakrabban azt a felismerést, hogy valami nincs rendben Képzeld el a következő helyzetet: karácsonyi összejövetel, a nappaliban hangosan szól a zene, gyerekek nevetnek és sikítoznak játék közben, az asztalnál pedig a rokonok egymás szavába vágva beszélgetnek. Te ott ülsz, próbálod követni a beszélgetést, de[…]

Ha a test nem szól: Az interocepció zavarának hatásai a fejlődésre és az életminőségre Egy nemrégiben publikált kutatás, az „Action Understanding Promoted by Interoception in Children: A Developmental Model” (Zhou et al., 2024), rávilágított arra, hogy az interocepció – vagyis a belső testi érzékelés – milyen kulcsszerepet[…]

Támogatás a szülői kérvény megírásához Az iskolaérettség kérdése nem csupán a gyermek aktuális képességeiről szól, hanem arról is, hogy az iskolai környezet és az ottani elvárások mennyire illeszkednek a gyermek egyéni fejlődési üteméhez és idegrendszeri éréséhez. A gyakorlatban gyakran az történik, hogy az iskolaérettséget elsősorban kognitív szempontok[…]

Irritáló zajok zavarják az életét? Szenzoros feldolgozási zavar vagy mizofónia is állhat a háttérben Képzeljük el, hogy egy zsúfolt óvodai csoportszobában vagyunk: nevetés, beszélgetések, játékok zaja tölti meg a teret. A legtöbb gyermek ebben a környezetben boldogan tevékenykedik, ám van köztük valaki, aki befogja a fülét, sír,[…]

Ügyetlennek gondoltad magad? Sokaknak gondot okoz az éjszakai vezetés, a sávváltás vagy a parkolás, de mi lehet ennek az oka? Sokan vannak, akik számára az autóvezetés nemcsak kihívást jelent, hanem komoly feszültséggel és szorongással jár, sőt néha megoldhatatlan feladatnak tűnik. Egy olyan tevékenység, amely a társadalom többsége[…]

A falmászás hatása az idegrendszer fejlődésére és a szenzoros integrációra A falmászás az utóbbi években egyre népszerűbbé vált, nemcsak mint sport, hanem mint fejlesztő tevékenység is. Kevesen tudják, hogy nemcsak a fizikai állóképesség növelésére és a mozgáskoordináció javítására van kiváló hatása, hanem az idegrendszeri fejlődés és a[…]

Testvérsorrend és személyiségfejlődés: klasszikus elméletek és új kutatások Az elsőszülött, középső és legkisebb gyermekek személyiségbeli különbségeiről Alfred Adler pszichológus fogalmazott meg először részletes elméletet. Adler szerint az elsőszülöttek gyakran felelősségteljesebbek, mivel a család első „kisfelnőttjeiként” több figyelmet és elvárást kapnak. A középső gyermekek általában a közvetítők szerepét[…]

Az étkezési szokások és a közben használt különféle eszközök hatása egy kis szelete csupán az egész problémának. A leterhelt szülők egyfajta menekülésként vagy „digitális bébiszitterként” kezdik el bevezetni ezeket az eszközöket, amik azonnal elérhetőek és tényleg hatásosan működnek. Vajon hogy hat ez egészében a gyermek idegrendszerére az[…]