A beszoktatás idegrendszeri háttere Van, aki néhány nap után örömmel szalad be a csoportszobába. Más még hetek múlva is sír reggelente, alig eszik, nem használja az óvodai mosdót, délután pedig már a legkisebb helyzetben is kiborul. Olyan gyermek is akad, aki látszólag könnyen beszokott: nem tiltakozik, követi[…]

Vannak időszakok az életben, amikor „mintha minden hangosabb lenne”. A gyerek nehezebben viseli a zajt, a kamasz ingerlékenyebb, egy felnőtt nő pedig hirtelen azt érzi, hogy nem ugyanúgy reagál a világra, mint korábban. Ezeket gyakran különálló jelenségként kezeljük – pedig nagyon sokszor ugyanannak a háttérfolyamatnak a különböző[…]

„A gyereknek szelektív a hallása. Azt hall meg, amit akar!” – mondják számtalan alkalommal a szülők a rendelésen. Ilyenkor mosolygok persze én is, de felkapom a fejem és tovább kérdezem őket a mindennapi tapasztalatokról, hiszen fontos tünet is lehet ez a jelenség. A jelenség valóban gyakori: a[…]

III. rész: 6–10 éves kor – amikor a gondolkodás már elindul, de még mindig a testen keresztül szerveződik A kisiskolás kor elején a kérdés sok családban átalakul.Már nem az a fő dilemma, hogy „mivel játsszon?”, hanem inkább ez: „Mi az, ami leköti, gondolkodtatja, de nem fárasztja ki[…]

II. rész: 3–6 éves kor – amikor a játék már gondolkodtat, de még mindig a testen át tanít A 3–6 éves kor az a szakasz, amikor a szülők egyre gyakrabban teszik fel a kérdést:„Mivel játsszon, ami lefoglalja, de nem csak „időtöltés?” Ebben az életkorban a gyerekek már[…]

I. rész: 0–3 éves kor – amikor még nem „fejlesztünk”, csak jól választunk Ahogy közeledik a karácsony, sok szülőben megjelenik a kérdés:„Milyen ajándékot vegyek, ami nemcsak örömet okoz, hanem hasznos is?” A „fejlesztő játék” kifejezés ilyenkor szinte mindent elborít – de különösen a 0–3 éves korosztály esetében[…]

Iskolaéretlen a gyermekem!! – de hogyan ismerhető fel időben? Nem gond, ha egy gyermek iskolaéretlen, egészen addig, míg ez nem az iskolai évek alatt derül ki. Amikor egy gyermek iskolaérettségét vizsgálják, a folyamat többnyire jól ismert elemekből áll:rajzolás, számolási előkészítés, feladattartás, emlékezet, figyelmi próba, beszédértés, egyszerű logikai[…]

„A diagnózis doboz, a működésprofil térkép.” Mi van, ha a mentális zavarokat eddig rosszul értelmeztük?Mi van, ha nem az a gond, hogy valaki depressziós vagy ADHD-s – hanem az, hogy túl merev kategóriákba próbáljuk őket beszorítani?Az RDoC (Research Domain Criteria) egy újfajta gondolkodásmódot kínál: nem diagnózisokban, hanem[…]

A táplálkozási zavarok útvesztőjéből nehéz kiutat találni, azonban az értelmezés idegrendszeri síkja egy külön kapaszkodót jelenthet. Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke válogat, nem szívesen kóstol meg új ételeket, vagy csak akkor eszik, ha mesét néz. A legtöbben ezt egyszerű szokásnak vagy hisztinek tartják – de mi van[…]

Minden gyermek és felnőtt szorong néha. A félelem az ismeretlentől, az elszakadástól, az új helyzetektől vagy akár egy póktól természetes reakció. Ha azonban a félelmek gyakran jelentkeznek, túlzottak az adott élethelyzethez képest, és már a gyermek mindennapjait, kapcsolatait vagy iskolai beválását is megnehezítik, akkor érdemes komolyan venni[…]