Az utolsó óvodai év elindulását követően sok szülőben felmerül a kérdés, hogy vajon gyermeke jövő szeptemberre megfelelően megérik-e az iskolára? Mit jelent azonban ez az érés? Az alma is megérik a fán, nem avatkozunk bele a folyamatba, megtörténik magától. Valahogy így képzeljük ezt is és nem állunk messze az igazságtól: az idegrendszer és a gyermeki agy egy érési folyamaton megy keresztül, melyet a környezeti ingerek, játékok és mindennapi élethelyzetek biztosítanak számára. Az „érettség” ebben a kontextusban azt a készségekben megjelenő és fejlődési szintet jelöli, amikor egy gyermek testi, érzelmi, szociális és kognitív szempontból készen áll az iskolai élet kihívásainak, követelményeinek teljesítésére. Az iskolaérettség azt mutatja, hogy a gyermek:

Kognitívan rendelkezik a megfelelő problémamegoldó, figyelemfenntartó és tanulási képességekkel.

Fizikailag képes az iskolai feladatok elvégzésére (pl. hosszabb ideig ülni, írni, koncentrálni).

Érzelmileg stabil, képes kezelni a stresszt és frusztrációt, valamint szabályokat követni.

Szociálisan képes másokkal együttműködni, kapcsolatot létesíteni, illetve csoportban dolgozni.

Idegrendszeri érettség

• A gyermek idegrendszere, különösen az érzékelési rendszerek (pl. vizuális, auditív, mozgásos) fontos szerepet játszanak abban, hogy a gyermek képes legyen a terhelést elviselni az iskolai feladatok során. Érdemes kiemelni, hogy a megkésett idegrendszeri fejlődés befolyásolhatja az iskolai teljesítményt, a koncentrációt és a mozgáskoordinációt is.

A terhelés bírása

• Az iskolaérettség része az a képesség, hogy a gyermek el tudja viselni a napirend és az iskolai feladatok által jelentett szellemi és fizikai terhelést. Ebbe beletartozik a fáradtsággal való megküzdés, az alkalmazkodás az új környezethez, valamint a szociális kapcsolatok fenntartása az osztályban.

Fizikai érettség

• Az iskolaérettség jelei közé tartozik a fogváltás, a finommotorika fejlődése, a ceruzafogás stabilitása és a mozgáskoordináció megfelelő szintje. Ezek a jelek azt mutatják, hogy a gyermek fizikailag készen áll a formális tanulási folyamatokra.

Kognitív érettség

• A kognitív képességek, például a figyelem fenntartása, a feladatok önálló megoldása, valamint a logikai gondolkodás kialakulása szintén kulcsfontosságúak. A gyermeknek képesnek kell lennie hosszabb ideig egy adott feladatra koncentrálni, és követni a tanítási órák ritmusát.

Érzelmi és szociális érettség

• Az érzelmi stabilitás és a szociális kapcsolatok kialakításának képessége szintén az iskolaérettség fontos részei. A gyermeknek tudnia kell kezelni a frusztrációt, elfogadni a szabályokat és kapcsolatot létesíteni társaival és tanáraival.

A számtalan aspektus láthatóan igencsak megnehezíti, hogy határozott választ adjunk erre a kérdésre. Mi történik akkor, ha az egyik tekintetben érett a gyermek, de a másikban nem? Valamelyik fontosabb? Milyen tünetek utalhatnak arra, hogy érdemes elgondolkodnunk a gyermek további egy évig történő óvodában tartásán?

Mi történik, ha egy területen érett, de másikban nem?

• Ha kognitívan érett, de szociálisan vagy érzelmileg nem: A gyermek lehet, hogy nagyon jól teljesít a tanulási feladatokban, viszont nehézségei adódhatnak a szabályok betartásával, a frusztrációkezeléssel vagy a társaival való kapcsolatteremtésben. Az ilyen gyermekeknél az iskolai kihívásokkal való megküzdés több időt és energiát igényelhet.
• Ha szociálisan érett, de kognitívan nem: A gyermek jól érzi magát a csoportban, könnyen barátkozik és kapcsolatot épít, de a tanulási feladatokkal való szembenézés kihívást jelenthet számára. Ebben az esetben az iskolai terhelés (pl. írás, olvasás, számolás) jelenthet problémát.
• Ha fizikailag nem teljesen érett (pl. finommotorikai hiányosságok): Az írás, ceruzafogás vagy egyéb kézügyességet igénylő feladatok nehezebben fognak menni. Ilyen esetekben a finommotorikai fejlesztés nagy segítség lehet, de a hiányosság megnehezítheti az iskolai munkában való részvételt.

Van-e fontosabb aspektus?

Mindegyik aspektus fontos, de az iskolaérettség szempontjából különösen a szociális és érzelmi érettség játszik kemelkedő szerepet. Egy gyermek lehet nagyon okos, de ha nem tudja kezelni a konfliktusokat, frusztrációt vagy nem képes betartani az iskolai szabályokat, az akadályozni fogja a tanulási folyamatot. Ugyanígy, a fizikai és kognitív képességek hiányosságai is hátráltatni fogják az iskolai beilleszkedést. Meglátásom szerint azonban az idegrendszeri éretlenség még komoly gondokat okozhat. Amennyiben nagyon éretlen idegrendszerről beszélünk, már az első évben látható válik, hogy korán kezdte az iskolát.

A 2023/2024-es tanévben Magyarországon az elsősök 4,2%-a ismételte az első osztályt, ami körülbelül 4 088 gyermeket jelent. Ez kismértékben kevesebb, mint az előző évben, de még mindig az elsősök körében a legmagasabb az évismétlők aránya. Az évismétlés gyakran az iskolaérettség helytelen felméréséből fakad, de nem minden esetben az alulteljesítés következménye; sokszor a szülők kérik az ismétlést az iskolai kihívásokkal való megküzdés elősegítésére.

Gyermekpszichológiai rendelésen gyakran jelennek meg olyan gyerekek, akinél 2-3. osztályt követően látszik csak ez az idegrendszeri elmaradás. Fáradtak, nehezen bírják a terhelést, kudarcélményeik vannak és gyakran szorongásos tünetekkel küzdenek. Számukra minden sokkal nehezebb és kétszer annyi energia, mint kortársaik számára.

Milyen tünetek utalhatnak arra, hogy érdemes lenne még egy évet óvodában tölteni?

• Tartós figyelemzavar vagy koncentrációs problémák: A gyermek nehezen tartja fenn a figyelmét vagy gyorsan elterelődik a feladatok során.
• Szociális nehézségek: Nem képes konfliktusokat megfelelően kezelni, nehezen épít kapcsolatokat társaival, vagy erősen visszahúzódó viselkedést mutat.
• Frusztrációkezelési problémák: Könnyen elkeseredik vagy dühös lesz, ha valami nem sikerül azonnal, nem képes türelmesen végigvinni a feladatokat.
• Finommotorikai problémák: Nehezen fogja meg a ceruzát, nehezen öltözködik vagy cipzározza be a kabátját. Ez jelzi, hogy finommotoros készségei még fejlesztést igényelnek.
• Érzelmi instabilitás: Erős szorongás vagy félelem az új helyzetekkel szemben, gyakori sírás vagy dühkitörések.
• Fizikai jelek, mint a fogváltás hiánya vagy lassú növekedés: Bár ezek csak egy része a fizikai érettségnek, jelezhetik, hogy a gyermek fejlődése még zajlik.

A beiskolázás, illetve óvodában maradás  kapcsán 2024-ben fontos dátum a január 18.! Eddig van lehetősége a szülőnek kérelmezni az óvodában maradást.