Tudom nem sokakat hoz lázba a „kutatás” szó, de pont emiatt érzem azt, hogy meg kell kedveltetnem másokkal. Számomra a tudományos kutatások fantasztikus új kapukat nyitnak egy-egy területen belül a probléma új keretbe helyezésére és talán új megoldások felé is elvihetnek minket. A szenzoros integráció és pszichológia kapcsolata nem népszerű terület jelenleg, de ennek ellenére világszerte zajlanak a témában kiváló kutatások. Sajnos a témát a tudományos életben még most is az autizmussal kötik össze leginkább és az érdeklődés középpontjába csupán komorbid zavarként kerül. A gyakorlatban jól látják az ezzel foglalkozó szakemberek, hogy korántsem csak autisztikus spektumon belül kell szenzoros integrációs problémákkal foglalkoznunk, hanem a legtöbb gyermekkori tanulási és pszichés probléma hátterében kezdetben ez áll.

2024-ben több olyan kutatás is napvilágra került, amelyek alapvetően formálták a szenzoros integrációról és annak pszichés összefüggéseiről alkotott saját szemléletemet. Ezek a vizsgálatok nemcsak a gyermekek fejlődési és tanulási kihívásainak jobb megértéséhez nyújtottak betekintést, hanem rávilágítottak arra is, hogy milyen új utakat nyithat meg a diagnosztika és a fejlesztés. Az alábbiakban összegyűjtöttem néhány kulcsfontosságú tanulmányt és azok főbb megállapításait:

1. Az érzékelési feldolgozási rendellenességek és a tanulási nehézségek kapcsolata

Forrás: Angol nyelvű eredeti cikk

Főbb eredmények:

• Az érzékelési feldolgozási rendellenességek (SPD) gyakoriak az idegrendszeri zavarokkal küzdő iskolás gyermekek körében.
• A tanulmány szoros összefüggést mutatott ki az SPD és a tanulási nehézségek spektruma között, különös tekintettel az olvasási, számolási és figyelmi problémákra.
• Az SPD felismerése és célzott kezelése javíthatja az érintett gyermekek oktatási teljesítményét.

Következtetések:

A kutatás hangsúlyozza, hogy a pontos diagnózis és a korai intervenció alapvető fontosságú a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára. Az érzékelési zavarok kezelésének integrálása az oktatási rendszerbe hosszú távú előnyökkel járhat.

Számomra azért volt ez fontos, mert ismételten összekapcsolta az érzékleti zavarok és idegrendszeri működés összefüggéseit, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy az iskolai teljesítmény, tanulás szempontjából foglalkoznunk kell ezekkel a kérdésekkel és figyelembe kell vennünk, ha iskolaérettségről hozunk döntést!

2. Nemek közötti különbségek a diszlexia és a multiszenzoros integráció terén

Forrás: Eredeti cikk

Főbb eredmények:

• A kutatás eseményhez kötött potenciálokat (ERP – Event-Related Potentials) használt, amelyek az agyi elektromos aktivitás változásait mérik különböző ingerekre adott válaszként.
• Az eredmények alapján a diszlexiás fiúk súlyosabb multiszenzoros feldolgozási hiányosságokat mutattak, mint a lányok.
• A nemek közötti különbségek jelentős szerepet játszanak az olvasási és szövegértési képességek fejlődésében.
• A diszlexiás lányok esetében az agy hatékonyabban kompenzálta a feldolgozási hiányosságokat, mint a fiúknál.

Következtetések:

Az ERP-vizsgálatok rávilágítottak, hogy a diszlexiás gyermekek agyműködése eltérően reagál az érzékszervi ingerekre, és ezek a különbségek nemenként változnak. Ez kiemeli, hogy a nem-specifikus stratégiák nem elég hatékonyak a diszlexia kezelésében. Személyre szabott fejlesztési programokra van szükség, amelyek figyelembe veszik a nemi különbségeket és az egyéni idegrendszeri működési eltéréseket.

Sokszor kimondjuk a kollégákkal mi is -és nyugodtan mondhatjuk, hogy köztudott a szenzoros integráció területén-, hogy a lányok sokkal jobban kompenzálnak és tovább marad elfedvfe náluk egy-egy rendellenesség. Én személy szerint azt gondolom, hogy a szenzoros profil megismerése a és a specifikus, részletes felmérés lesz ennek az egyedi fejlesztési stratégiának a kulcsa.

3. Auditív és vizuális feldolgozási zavarok a kétszeresen kivételes gyermekeknél

Forrás: Eredeti cikk

Főbb eredmények:

• A kétszeresen kivételes (2e) gyermekeknél az auditív (APD) és vizuális feldolgozási zavarok (VPD) gyakoriak.
• Ezek a problémák negatívan befolyásolják a gyermekek akadémiai teljesítményét, önértékelését és szociális kapcsolatait.
• A 2e gyermekek különösen nehezen férnek hozzá a célzott támogatásokhoz a diagnosztikai rendszerek hiányosságai miatt.

Következtetések:

A kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a komplex szükségletekkel rendelkező gyermekeknél a multidiszciplináris diagnosztikai megközelítés alapvetően szükséges. Az auditív és vizuális feldolgozási problémák célzott kezelésével jelentős fejlődést lehet elérni.

Nagyon tetszik az a szó, hogy kétszeresen kivételes! 🙂 A „2e” rövidítés a „twice-exceptional” (kétszeresen kivételes) kifejezést takarja, amely olyan gyermekekre utal, akik egyszerre rendelkeznek kiemelkedő képességekkel és valamilyen tanulási vagy fejlődési nehézséggel. Ezek a gyerekek különösen összetett támogatást igényelnek, mert mind a tehetségük, mind a nehézségeik figyelmet követelnek.

Például:

• Egy gyerek lehet matematikai zseni, ugyanakkor diszlexiával küzd.
• Egy másik gyermek rendkívül kreatív, de ADHD-val diagnosztizálták.

2e gyermekek jellemzői lehetnek:

• Magas szintű kreativitás és problémamegoldás.
• Kiemelkedő képességek egy vagy több területen (pl. zene, matematika, művészet).
• Egyidejűleg tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia), figyelemzavarok (ADHD), érzékszervi feldolgozási problémák (SPD) vagy akár autizmus spektrum zavar.

Azért fontos megérteni a 2e fogalmát, mert ezek a gyermekek gyakran aluldiagnosztizáltak vagy nem kapnak megfelelő támogatást. A képességeik miatt sokszor elvárják tőlük, hogy kiválóan teljesítsenek, míg a nehézségeik akadályozzák őket ebben. Ezért az oktatásuk és fejlesztésük során integrált, holisztikus megközelítés szükséges.

4. Korai digitális médiahasználat és az atipikus szenzoros feldolgozás kialakulása kisgyermekeknél

Forrás: Eredeti cikk

Főbb eredmények:

• A túlzott képernyőhasználat, különösen az élet első három évében, növeli az SPD kialakulásának kockázatát.
• A gyorsan változó vizuális ingerek (pl. akciójátékok) nagyobb hatással vannak a szenzoros feldolgozásra, mint a statikus tartalmak.
• A szülői interakciók hiánya tovább növeli az SPD kialakulásának valószínűségét.

Következtetések:

A kutatás hangsúlyozza a strukturált és szenzorosan gazdag környezet fontosságát a kisgyermekek egészséges fejlődése érdekében. A szülői edukáció és a képernyőhasználat korlátozása alapvető lépések az SPD megelőzésében.

Szinte elcsépelt téma a digitális médiahasználat és borzasztóan nehéz dolgunk van, ha fel akarjuk mérni. A szülők nem alkotnak reális képet arról, hogy mennyit használják ezeket az eszközöket ők maguk vagy gyermekeik, ezen felül kérdőívekben még ennek is csak töredékét vallják be. Szembesíteni vagy beszélni róla szintén nehéz, mert igen sokan megsértődnek. Amit én mondani szoktam ennek kapcsán: lehet, hogy megváltozott a környezetünk, de az idegrendszerünk és az agyi idegrendszeri kapcsolatok pontosan úgy alakulnak ki mint 100 évvel ezelőtt és azokat a környezeti tényezőket igényelnék az optimális fejlődéshez. Nem lesz tőle rossz szülő senki és nem tudjuk kivonni magunkat a modern világ nyújtotta lehetőségek és környezeti kihívások adottságai alól, azonban legalább vegyük észre, ha problémát okozott a helyzet és forduljunk megfelelő segítségért szakemberhez!

A bemutatott kutatások rámutatnak arra, hogy az érzékelési feldolgozási zavarok számos tényezővel összefüggenek, a nemektől és a idegrendszeri zavaroktól kezdve a digitális médiahasználatig. Ezek az eredmények nemcsak a diagnosztikai módszerek, hanem az intervenciós programok továbbfejlesztését is elősegíthetik. Az új irányok, például a digitális környezet hatásainak vizsgálata vagy a kétszeresen kivételes gyermekek sajátos igényeinek figyelembevétele, innovatív lehetőségeket nyithatnak meg a szenzoros feldolgozási zavarok kezelésében és megelőzésében.

Kérem az olvasót, ha információt keres a neten egy témában, azt hiteles forrásokból tegye! Szakmánkban és azon kívül is, számtalan magát szakembernek mondó blogger vagy megélhetési lélekhegesztő haknizik mások gondolataival vagy jól hangzó idézetekkel. Legyünk tudatosak és nézzünk mi magunk egy-egy probléma mélyére! Keressünk pl. alapból a Google Tudós felületén és éljünk egészséges kritikával mindenki felé, felém is! Izgalmas lehetőségekben gazdag új évet kívánok minden kedves olvasónak! Köszönöm, hogy velem tartottak 2024-ben!

Badacsonyi Jácinta